28.rész-Akkor gyere..

/Remélem ez már jobb lett :) 8 komi után kövi/

~Betty*

Lefeküdtünk egymás mellé és szorongattuk egymás kezét.
-Nem tudom mit csináltam volna ha nem láthattalak volna többet..-nézett mélyen a szemembe Justin.
-Ne is mondd..-sóhajtottam.
-Az a csaj nagyon alattomos, nem volt szimpi egy kicsit sem-forgatta a szemeit.
-Inkább ne is beszéljünk róla-mondtam, mert nem akartam visszaemlékezni arra az érzésre.
Justin egy ideig csöndben volt, aztán megszólalt:
-Nick és Bella most nagyon haragszanak rám..-szomorodott el.
-Ne aggódj emiatt, megmutatom nekik is a felvételt és megbékélnek-simogattam.
Justin épp meg akart csókolni, amikor megcsörrent a telefonja.
-Halló?-szólt bele.
-...
-Cső Scooter mizu?
-...
-Micsoda?!-ült fel hirtelen és rémültem rámnézett.
-...
-De..de..-dadogott.
-...
-Jólvan, szia-rakta le szomorúan.
Nagyon megijedtem, én is felültem mellé.
-Mi a baj kicsim?-kérdeztem.
-Scotter hívott..-kezdte búskomor hangon-Turnéra kell mennem..
-Turnéra..?-halkultam el-És milyen hosszú turnéra?
-Egy hónap-felelte.
-Egy hónap??-szörnyűlködtem-Mikor indulsz?
-Holnap..-bújt hozzám.
Egy perc is nehéz Justin nélkül, nemhogy egy hónap... De megértem mert a rajongói fontosak.
-Kizárt hogy kibírjam nélküled..-puszilgatott.
-Muszáj lesz Justin, nem mondhatod le, a fanok nagyon csalódottak lennének-simogattam.
-És ha velem jönnél?-pattant ki a fejéből az ötlet.
Nem szóltam rá semmit. Nagyon szerettem volna vele menni, de nem tudom, hogy anya mit szólna hozzá, meg egyáltalán Scotter..
-Nem akarsz..?-lett csalódott.
-De, nagyon akarok, de..-tétováztam-De nem tudom hogy anya megengedné-e, meg Scotter..
-Scotter két perc múlva itt lesz, vele le tudom beszélni-vigasztalt.
-Jó, de anyával mi lesz?-kételkedtem.
-Menj át és beszéld meg vele, én meg addig megpróbálom Scottert meggyőzni-mondta.
-Hát jó..-adtam be a derekam-Akkor megyek..
-Jólvan kincsem, sok szerencsét-csókolt meg.
Átmentem hát hozzánk. Pont jól jött ki, mert csak anya volt otthon.
-Szia anya..-köszöntem neki, de nagyon féltem.
-Szia kicsim, jól vagy?-mosolygott.
-Erről szeretnék veled beszélni...-ültettem le a kanapéra.
Anya felém fordult és várta, hogy mit akarok mondani.
-Nos anya...-kezdtem bele-Az van, hogy kibékültem Justinnal, mert kiderült hogy tényleg Jessie mászott rá..
-Ez remek-mosolygott-De miért vagy ilyen gondterhelt?
-Azért, mert Justin turnéra megy, és megkért hogy menjek vele..-nyögtem ki végül.
Anya arca eléggé ledöbbent.
-És milyen hosszú az a turné pontosan?-kérdezte.
-Öhm..egy hónap-feleltem.
-Egy hónap?!-szörnyűlködött ő is hozzám hasonlóan.
-Igen...-válaszoltam félve.
-Hát nem is tudom Betty...-kételkedett anya. Sosem voltam még távol tőle ilyen sokáig.
Csak vártam, hogy mit felel rá. A tekintetemet fürkészte, ami eléggé rémült és reménykedő volt.
-Két feltétellel...-szólalt meg végül.
-És mik lennének azok?-csillant fel a szemem.
-Egy: hogy minden nap hívsz, kettő: hogy nagyon vigyázol magadra-sorolta a feltételeit anya.
-Oké anya, megígérem-bólogattam.
-Akkor rendben, megengedem-adta meg magát.
-Köszönöm anya-öleltem át-Szeretlek.
-Én is szeretlek-ölelgetett ő is-És mikor indultok?
-Holnap, de még kell Scotter beleegyezése is..
-Oké..-mondta.
-Akkor átszaladok Justinhoz elújságolni neki-adtam puszit anyának-Szia!
Átugrándoztam Justinékhoz, gondolván, hogy minden rendben van...

*Justin szemszöge*

-De Scotter, mondd már meg hogy miért nem engeded meg!!-dühöngtem.
-Mert a fanok nem fogadnák jól-kiabált.
-Hogy érted hogy nem fogadják jól?? Imádják Bettyt!!-ordítoztam.
Ekkor észrevettem hogy Betty ott áll a hátam mögött.
-Sajnálom Betty, de nem jöhetsz velünk..-mondta neki rögtön Scotter.
-Miért is nem?-jött be Usher az ajtón.
-Mert a Belieberek kiakadnának, biztos hogy a koncerten sem lennének annyian-kezdtünk el veszekedni hárman.
-Srácok, ha ekkora teher vagyok akkor inkább nem megyek-ment volna ki az ajtón Betty.
-Nem mész sehová-rántottam vissza a kezénél fogva.
Odafordultam Scotterhez.
-Ha ő nem jöhet, akkor én sem megyek-állítottam kész tények elé Scottert.
-Haver, imádják a kiscsajt-karolta át Usher Bettyt-Már saját rajongói klubja is van a Twitteren.
-Micsoda??-meredt ki Betty szeme.
-Nem tudtad?-kérdezte Usher.
Betty csak rázta a fejét aztán rászegezte a tekintetét Scotterre...

*Betty szemszöge*

-Nem bánom, akkor gyere..-forgatta a szemeit Scooter.
Ránéztem Justinra aki rögtön szájon csókolt.
-De ugye anyukád megengedte..?-jutott eszébe.
-Persze, bár voltak feltételei, de azok teljesíthetők-vigyorogtam.
Kimásztam Justin öleléséből és Usherhez fordultam.
-Köszönöm Usher-öleltem át.
-Nincs mit csajszi-mosolygott.
Aztán Scotter elé álltam.
-Neked is köszönöm..-álltam előtte és kiskutya szemekkel néztem rá.
-Szivesen-enyhült meg a tekintete.
Visszafordultam Justinhoz, aki úgy nézett rám, mint egy hercegnőre.
-Jólvan gyerekek, akkor mi megyünk ügyet intézni, holnap reggel 8-ra már legyetek készen-utasított Scotter.
-Oké-feleltük egyszerre Justinnal.
Elmentek, aztán Justin felemelt és pörögni kezdtünk.
-Segítesz bepakolni?-mosolygott rám.
-Persze-pusziltam meg.
Felmentünk Justin szobájába. Előkapta az ágya alól a hatalmas bőröndjét, és kinyitotta a szekrénye ajtaját. Szépen elkezdtük belepakolni a pólókat, de a bőrönd megtelt. Justin, mint egy bűvész úgy húzta elő a következő bőröndöt.
-Hogy neked mennyi cuccod van..-akadtam ki-Még nekem sincs ennyi..
"Röpke" két óra alatt összepakoltunk.
-Huhh..kész van..-ült le az ágyra Justin.
Hallottuk ahogy Pattie hazaér. Meglepődtünk, mert úgy volt hogy nem jön haza, de Scotter biztos őt is felhívta a turné miatt. Más hangját is hallottam, nem csak Pattieét. Lementünk Justinnal és Pattie oldalán ott volt két csöppség.
-Jaaaaaaj, de édesek vagytok-feledkeztem meg a köszönésről is, mert annyira elvarázsolt az a két tünemény.
-Szia Betty-mosolygott Pattie.
-Szia..-mondtam vigyorogva.
Az egyikük kislány volt, a másik pedig kisfiú. Mikor meglátták Justint, rögtön odarohantak hozzá. Jus felemelte mindkét csöppséget.
-Ő itt Jazzy-nézett Jus a kislányra-Ő pedig Jaxon-fordította a fejét-Ő pedig Betty.
Csak vigyorogni tudtam a két picúrra. Jazzy mosolygott rám, és Justin karjaiból felém nyújtózkodott.
-Szia Jazzy-simogattam meg amikor már a karjaimban volt.
-Szia Betty-mosolygott.
Visszanéztem a másik csöppségre. Félénknek tűnt, Justin nyakába bújt bele.
-Úgy látom Jazzynek nagyon szimpatikus vagy-mondta Justin.
-Hála istennek-sóhajtottam fel mosolyogva.
-Na gyertek gyerekek, pakoljunk-intett Jazzynek és Jaxonnak Pattie-Betty, te is jössz velünk?
-Igen..nem baj?-kérdeztem.
-Hogy baj?-mondta egy enyhe hanglejtéssel Patte-Végre valaki akivel tudok shoppingolni..
Nevetni kezdtünk Pattie mondandóján. Letettük a picúrokat, akik mentek is Pattie után.
-Te is segítesz nekem bepakolni?-öleltem át Justint.
-Még szép-vágta rá.
Átmentünk hozzánk. Otthon volt Nick is, meg anya is. Mikor Nick meglátta Justint, nagyon csúnyán nézett rá. Jus lesütötte a tekintetét.
-Nyugi, Nick..-csitítottam-Már minden rendben...
Még mindig elég csúnyán nézett Justinra. Felhúztam a szerelmemet a szobámba, aki azonnal le is huppant az ágyamra.
-Még mindig gyűlöl..-mondta búsan.
-Ne aggódj, tuti hogy megbékél, ő ilyen..-ölelgettem.
-Azt mondod?-nézett rám.
-Azt-vigyorogtam rá.
Nyomtam egy puszit a szájára, aztán nekikezdtünk pakolni. Sec-perc alatt kész lettünk, nekem nem volt olyan sok cuccom mint Justinnak.
-Na hát ennyi lenne..-tettem a csípőmre a kezem-Két bőröndbe belefért..
Leültem egy kicsit az ágyra. Justin is leült mellém és adott egy lágy csókot.
-Olyan jó hogy eljössz-vigyorgott.
Nekem viszont ledöbbent az arcom.
-Úristen, nem látom Selenát egy hónapig!!-csaptam a homlokomra egyet.
-Hát ez nem teljesen igaz..-mondta titokzatosan Justin.
-Ezt hogy érted?-ráncoltam a szemöldököm.
-Úgy hogy én is veletek megyek!!-lépett be Selena az ajtón.
-Áááá...Selly-rohantam oda hozzá-Te is jössz?
-Igen jövök-ölelgetett.
-Király..-tapsikoltam.
-Csak azért jöttem hogy elújságoljam, megyek is, mert még nekem is be kell pakolnom-vigyorgott-Puszii.
Visszarohantam Justinhoz és egy csókkal támadtam le.
-Szeretlek-csókolgattam.
Ölelkeztünk még egy kicsit, aztán elindultunk vissza Justinhoz. Vittem a bőröndöket, mert holnap tőlük indulunk. Leértünk a nappaliba.
-Anya, holnap kikísérsz a reptérre?-mentem oda anyuhoz.
-Persze hogy kikísérlek, Danielék is eljönnek-mondta.
Az arcán láttam hogy nehezen enged el. Nick pedig nagyon nem örült ennek az egésznek.
-Justin beszélhetek veled?-kérdezte Nick.
-Persze..-felelte Justin és rámnézett.
Elmentek beszélni négyszemközt, mi addig ottmaradtunk anyával...

*Justin szemszöge*

-Jól figyelj rám haver-kezdett neki Nick-Nagyon vigyázz a hugómra, mert bevallom nem szívesen engedem el veled, csakis kizárólag miatta, mert ő ezt akarja. Lenyelem amit csináltál vele nemrégen, de mégegyszer ne forduljon elő érthető voltam?
-Igen-válaszoltam.
-Helyes-mondta és visszament.
Én is követtem, de nem tudtam lemosni az arcomról a szégyent, amit éreztem.
-Indulhatunk kicsim?-nézett rám Betty.
Annyira megnyugtat a hangja, imádom amikor kicsimnek hív.
-Persze-feleltem.
Szerintem látta rajtam, hogy valami nem oké, ha kimegyünk úgyis meg fogja kérdezni...

*Betty szemszöge*

Kiértünk az ajtón és azonnal kérdőre vontam Justint, hogy mit mondott neki Nick.
-Csak annyit, hogy ne történjen meg mégegyszer az a dolog..-célzott Jessiere.
-Jólvan akkor..-nyugodtam meg.
Átértünk Justinhoz, és Pattie várt a vacsival.
-Pont jókor jöttetek, épp kész a vacsi-vigyorgott.
Jazzy és Jaxon már az asztalnál ültek a kaját várva. Én is nagyon éhes voltam már, meg szerintem Justin is. Belaktunk a vacsival, aztán felmentünk Justin szobájába. Leraktam a bőröndöt, utána elmentem zuhanyozni. Mikor kész lettem, Justin leváltott. Már mindketten lefeküdtünk, de nem tudtunk aludni az ordítástól.
-Jaj, ne..-temette a párnájába a fejét Justin-Jaxonnak már megint fáj a foga...
Felkeltem az ágyból.
-Hová mész?-ült fel Justin ijedten.
-Lemegyek Pattiehez segíteni, hátha tudok-mondtam neki.
-Várj, megyek én is-jött utánam.
Pattie lent volt a nappaliban. Jaxont ringatta éppen, aki csak sírt.
-Jaj, gyerekek, sajnálom hogy felébresztettelek titeket-sajnálkozott Pattie, de egyszerűen nem tudom elaltatni Jaxont...nagyon fáj a foga..
-Elkérhetem egy pillanatra?-mutattam Jaxonra.
Pattie átnyújtotta a pehelykönnyű csöppséget. Elfektettem a kezemben és leültem vele a kanapéra. Abban a pillanatban Jaxon elhallgatott.
-De..ezt..ezt hogy csinálod??-ámuldozott Pattie.
Csak mosolyogtam rá. Simogattam Jaxont, közben ringattam. Öt perc sem telt bele hogy elaludt.
-Ez elképesztő..-akadt ki Pattie.
Felvittem Jaxont az ágyába és betakartam, utána visszamentem Pattieékhez.
-Nem tudom hogy csináltad, de köszönöm-ölelgetett Pattie.
-Szivesen-öleltem át én is.
Justin meg sem tudott szólalni úgy el volt ájulva. Visszamentünk a szobába, és lefeküdtünk.
-Hihetetlen vagy..-simogatott.
Megcsókoltam. A lágy csókból heves csókcsata lett, amit már mindkettőnk nagyon hiányolt.
-És elmondod hogy hová fogunk menni?-kíváncsiskodtam.
-Hát Németországba, Spanyolországba, Olaszországba, Görögországba és Franciaországba-hadarta el.
-Párizs, a szerelem városa...-álmodoztam-Még sosem jártam ott..
-Majd most fogsz-csókolt meg.
-Minek rád ez a póló?-kacérkodtam.
-Ezt én is kérdezhetném..-mosolygott ördögien.
Levettük egymásról a pólót és csókolóztunk tovább.
-Mostmár aludjunk, késő van..-néztem az órára.
-Jó..-mondta csalódottan Justin.
Megfordultam, Justin pedig átölelt hátulról.
-Jóéjt kincsem-adott puszit.
-Jóéjt-viszonoztam.
Nem telt bele sok idő, el is aludtunk Justinnal izgatottan várva a holnapot...