2012. szeptember 16., vasárnap

8.rész-Rossz hírünk van...


-Bökd már ki Selena!!-mondtam szörnyű idegesen.
-Justinnak barátnője van!!!-mondta ki hirtelen.
Teljesen ledermedtem. Nem hittem a fülemnek.
-Hogy...barátnője...?-dadogtam, és a sírás határán lépkedtem.
-Igen...sajnálom hogy eddig nem mondtam el, de nem tudtam hogy teljesen kiborulnál...-jött oda hozzám és megsimította a hátamat.
Nem tudtam megszólalni. Egy könnycsepp legördült az arcomon. Ránéztem Selenára, átöleltem, és elkezdtem sírni. Ő simogatta a hátamat, és közben mondogatta hogy:
-Nyugodj meg...
Nem tudom elhinni...átvert. A szerenád, a barlang, a kérés, hogy adjak neki egy esélyt hogy bizonyíthasson...mind hazugság volt. El sem hiszem hogy barátnője van...akkor ha én nem adom magam ilyen nehezen, akkor már rég megcsalta volna??
Mikor már kicsit megnyugodtam, meg is kérdeztem Selenától:
-A buliba hogy hogy nem hozta el a kis barátnőjét?-kérdeztem kisírt szemekkel.
-Justin csak annyit mondott nekem, hogy azért nem jött mert nem volt kedve-felelte Sel.
-Akkor ezek szerint mégis olyan beképzelt mint amilyennek gondoltam...-töröltem le a könnycseppet az arcomról.
-Egyébként azt tudtad hogy Justin a szomszédodban lakik??-kérdezte Sel.
-Hogy mi??-döbbentem le megint.
-Akkor ezek szerint nem tudtad...-vonta le a következtetést Selena.
-Komolyan ott lakik a szomszédomban? Ez egyre jobb...-huppantam le az ágyra.
-Sajnálom...-mondta Sel sajnálkozó tekintettel.
-Selena...-fordultam oda hozzá hirtelen.
-Igen?-lepődött meg a reakciómtól.
-Megígéred hogy mostantól mindent elmondasz nekem?-néztem mélyen a szemébe.
-Megígérem-mondta.
-Rendben-mondtam egy erőltetett mosoly kiséretében.
Átöleltük egymást megint.
-És most mit fogsz tenni?-érdeklődött Selena a terveimről.
-Semmit...-mondtam határozottan-, tovább fogom élni az életem, Justin nélkül.
-Oké...-helyeselt Sel-Szerintem mostmár aludjunk.
-Oké-egyezem bele.
Átöltöztem a pizsimbe, és lefeküdtem. Selenának egy hatalmas franciaágya van, amin simán elférünk ketten, úgyhogy együtt aludtunk. Sel nem sokkal ezután el is aludt, de én még nem tudtam aludni. Folyton Justinon járt az eszem, hogy hogy verhetett így át... Megpróbáltam kiverni a fejemből, és aludni. Kicsit később sikerült is.

*Másnap*

Mikor felébredtem, Selena már nem volt mellettem. Találtam egy levelet a mellettem levő kis éjjeli szekrényen:
"Ha felébredtél, gyere le reggelizni <33 Sel"
Így is tettem, felöltöztem, és lementem reggelizni. Selena már nagyban falta a palacsintát.
-Jó reggelt-köszöntött Mandy.
-Jó reggelt-viszonoztam.
Selena csak intett egyet mert tele volt a szája. Én is leültem, és ettem egy kis palacsintát, de nem sokat, mert nem voltam éhes.
-Én most hazamegyek, köszönöm a palacsintát-fordultam Mandy felé.
-Egészségedre-felelte.
Selena elkisért az ajtóig.
-De aztán nehogy kiborulj, világos??-mondta.
-Oké..-néztem rá.
-És csak hogy tudd, a barátnője nagyon bunkó, senki nem szereti, én sem bírom...-fintorgott el.
-Ki gondolta volna...?-forgattam a szemeimet-De most mostmár megyek.
-Szia, csajszi, majd hívlak-ölelt át.
-Szia.
Elindultam hazafelé. Olyan lassan mentem, mint ahogy eddig még soha. Valahogy nem vittek a lábaim...mintha teljesen elgyengültem volna. A szokásos 5-10 perc helyett most fél óra alatt értem haza. Nem volt otthon senki, anya megint hagyott egy üzenetet, hogy soká fog hazajönni.
Felballagtam a szobámba, és kinéztem az ablakomon. A szomszédban el volt húzva a függöny. Hirtelen megláttam Justint. Leült az ablakhoz. Ezek szerint tényleg a szomszédomban lakik...és az ablakom pont az ő szobájára néz. Úgy láttam, eléggé szomorú volt. Egyszercsak odajött hozzá valaki...egy lány. Nagyon ismerős volt. Elfordította Justin fejét és lesmárolta. Nem érdekelt a műsor, ezért visszhúztam a függönyömet.
Felmentem Twitterre, és Justin épp 2 perce posztolt az új albumával kapcsolatban. Én pedig kiírtam:
"@JustinBieber jó lenne ha elhúznád a függönyöd, mert nem vagyok kíváncsi a műsorra..."
Pár perc múlva kinéztem az ablakon, Justin éppen nézett kifelé, de már félmeztelenül volt. Meglátott engem. Én abban a pillanatban megint visszahúztam a függönyöm. Látni sem akarom..csúnyán átvert, soha többé nem hallgatom a zenéit sem...

*Justin szemszöge*

Láttam Bettyt az ablakban. Kisírt szemekkel nézett az ablakom felé. Szörnyű volt így látni őt, de nem tehettem mást.
-Szia édesem-ölelt át hátulról Lina.
-Szia..-mondtam, de nem fordultam meg.
-Nincs kedved rosszalkodni egy kicsit?-kérdezte és a keze egyre lejjebb csúszott.
Én viszont még szűz vagyok, tisztasággyűrűm van. Lina meg mostanában csak arra megy...
-Eltaláltad...egy csepp kedvem sincs-mondtam és lefejtettem magamról a kezeit.
-Jólvan na..-mondta durcásan-, de ha ezt elmondom apának, nem fog neki örülni...ja és ha mégegyszer írsz annak a lánynak Twitteren, tönkreteszlek.
Csak a padlót tudtam nézni. Minek kellett nekem ebbe belemennnem...??

*Betty szemszöge*

Mivel már fél 1 volt, elindultam edzésre. Nem sok kedvem volt menni, de a tánccal legalább ki tudok verni mindent a fejemből. Útközben összetalálkoztam Zackkel.
-Szia Betty-virult ki az arca. Viszont én még ugyanolyan komor voltam.
-Szia..-feleltem és csak a földet néztem.
-Valami baj van?-fürkészte a tekintetem.
-Igen...de nem szeretném elmondani-néztem rá végül.
-Oké..ha nem akarod akkor nem kell-mosolygott.
Szótlanul ballagtunk el a teremig. Mire beértünk, már mindenki ott volt, egy kupacban.
-Sziasztok-próbáltam erőltetett mosolyt vágni.
-Szia Betty...-mondta Ash, de valami furcsa volt a hangjában-Rossz hírünk van...

4 megjegyzés: